Páratartalom

Szeretném, hogy az életem ne éljem meg szerepként
Hogy a tudatom ne változzon meg szerenként
Persze szeretném, hogy legyen egyenlő minden teremtmény
De ha nem lenne különbség, hol volna tanulság és eredmény?
Nem szeretném azt, hogy elbukjunk a koreszmén
Szeretném hinni, hogy egyszer jobb lesz még
Tudod én úgy szeretném majd elhagyni a Földet
Hogy a végén azt érezzem, már nem tehettem többet

Szeretném, hogy lássunk egymásra meztelen
De nem szeretném magamból azt, aki féltve a világtól mindezt elfedem
Szeretni rohadtul szertelen, adni mindent bohón
De mi van, ha később bele ezt nem teszem?
Ha a viaskodás magunkkal nem volna szempont
Talán el is múlna a bája annak
Mi előtte mindkettőnknek szerényen megvolt
Megmaradni, kiben a vér pezseg
De ezért nem lennék többet másnak egy csepp vétke sem
Az lennék, ki oly sokat adhat, mert mindent látott
De utálnám, ha tudnám, hogy a domb mögött pontosan mit találok
Ha nem lennék neked nehéz eset
Pedig ha nincs jó és rossz, hogyan kerekedik ki a szép mese?

Élem
Éled
Félem
Féled

Én azt szeretném, (éld meg)
Te is ahogy én, (félek)
Legyél velem oly erős, (védj meg)
Ha elesel, essek én. (érted)

Ne kímélj, veríték, mossad el, de ne kímélj
Amíg több van bennünk még, láthatod szomjazom
Páratartalom

Egy gyerekes srác, meseszeánsz, ami a rím köré gyűl
A sztori nem a finálé, hanem ahogy épül
Emlékezz rám, hogy aki úgy harcol, hogy békül
Szeretnék magam után hagyni valamit emlékül
Szeretném nem belegondolni mindenbe a rosszat
Hogy a hírek ne húzzák fel az agyamat naphosszat
Én úgy szeretnék maradni hű az elveimhez
Hogy kapok olyan estét még, ami reggelig lesz
Szeretnék utazni a Hold körül, érezni a bőrömön
Hogy önhibáimon túl egyelőre működöm
Szeretnék magamon kívül másra is számítani
Élni és élni hagyni, nem önámítani

Ha nem lennének elveim, nem kisérné félelem
Ha megérteném, hogy az életemben a voksom valóban hova, miért teszem
Kívülről tudni, befele látni
Bátorítana, hogy hiszek magamnak, merek nekivágni
Ha megmutathatnám azt, hogyan láthatsz valamit máshogy
De nem szeretném, ha meggyőzne az egy igazságom
Az, hogy elmondjam, mi bánt, nem volna tényleg oly hosszú
Ha megkarcolnák önérzetem, nem viselném oly rosszul
Ha nem nincs enyém, tiéd, ezt megélni még
Egy év, egy élet is kevés, mi ért el idáig
Türelem, ideje megtanulni várni
Szeretnélek megfejteni, kettőnk együtt kitalálni

Élem
Éled
Félem
Féled

Én azt szeretném, (éld meg)
Te is ahogy én, (félek)
Legyél velem oly erős, (védj meg)
Ha elesel essek én. (érted)

Ne kímélj, veríték, mossad el, de ne kímélj
Amíg több van bennünk még, láthatod szomjazom

Ne kímélj, veríték, mossad el, de ne kímélj
Amíg több van bennünk még, láthatod szomjazom
Páratartalom

Te veled én, szeretném ha belefér
A menedék peremén, te legyél, te meg én

Várhatsz rám, hogy fogjam kezed, úgy, hogy érezd, nem maradsz egyedül
Ha minden part a napra kiterül
Az ég majd felborul, nem menekül

Várhatsz rám, hogy fogjam kezed, úgy, hogy érezd, nem maradsz egyedül
Ha minden part a napra kiterül
Az ég majd felborul, nem menekül

Várhatsz rám, hogy fogjam kezed, úgy, hogy érezd, nem maradsz egyedül
Ha minden part a napra kiterül
Az ég majd felborul, nem menekül